2012. február 9., csütörtök

Ezt nem kellett volna.. !

Ugyan is..
Sikerült egy kisebb-nagyobb balhéba kerülnünk a reptéren, de kezdjük az elején, ahogy azt már megszokhattátok.
A gép indulásáig még volt egy szűk óra. Ha már egy órát úgymond végig szenvedtünk, azzal voltam, hogy ez már simaügy lesz. Természetesen nem úgy történt, mint ahogyan azt elképzeltem.
Vikivel azt vettük észre, hogy a reptéren kezdenek emberek gyülekezni. Nem gondoltunk semmire, hisz megszokott, hogy a reptéren ennyi ember van.. Viszont most jön a hidegzuhany.. Pár perccel később erre a kiabálásra lettünk figyelmesek:
OMJ! OMJ! JEDWARD ! ÁÁÁÁÁ! - kiabálta egylány, majd további 30..
Azt hittem ott leszek rosszul. Ilyen nincs.. Egyszer elhatározom magam, hogy a legnagyobb ívben elkerülöm John-t, errefel egy reptéren vagyunk.. Már csak azt remélem, hogy nem Magyarországra jönnek, hisz az lenne csak a hab a tortán..
Gábi! Minden rendben van? - kérdezte Viki megijedve.
-Persze.. Minden oké! - mondtam gúnyosan, makd egy mosolyt erőltettem az arcomra.
-Hülye kérdés volt?
-Nem kicsit!
-És most merre menjünk, hogy ne találkozzatok? - kérdezte a kezeit tördelve..
-Oda! - mutattam a tömegre.
-Oda? - kérdezett vissza és nagy szemeket meresztett rám.
-Igen, oda! - mondtam határozottan, majd a tömeg felé vettem az irányt, de Viki megfogta a csuklóm és visszahúzott.
-Gábi! Biztos vagy te ebben?
-A lehető legbiztosabb! - mondtam és kirántottam a kezem a szorításából.
-Ahogy gondolod.. Ahogy gondolod - mondta majd újra a kezem után kapott. Így karöltve vetettük bele magunkat a tömegbe, aminek a közepén a fiúk baromkodtak.. Láttuk, hogy milyen közvetlenek a fanokkal, és hogy mennyire szeretik őket, de komolyan! Nem játszották meg magukat! Magukat adták! Már tök sök emberrel csináltak képet. Mi egyre közelebb kerültünk hozzájuk. De legnagyobb meglepetésemre, a tmeg nem csökkent, hanem nőtt.. -El sem hiszitek milyen nehéz ennyi örült fan között szlalomozni a cél érdekében..
-Ugye Viki? - kérdeztem, miközben próbáltam hátrafordulni. És itt kezdődtek a bajok, mivel VIkivel elhagytuk egymást, és ugye ilyen tömegnyomorban fel sem tudtam hívni.. Szóval kiabálni kezdtem.
-Viktória! Merre vagy? Viktória! - kiabáltam, bár kár volt erőlködnöm, mivel a sok kis csitri simán elnyomta a hangomat a sikoltozásával..
Végülis Viki ide vagy oda.. Odamegyek John-hoz.. Megpróbáltam nagylevegőket venni. Kisebb nagyobb sikerrel sikerült is.. Majd, olyan 10 perc tolongás után sikerült, a látótávoságába kerülnöm.
Láttátok volna az arckifejezését, mikor megpillantott.. Kicsit vicces volt. (:
-Hey John! Mi az? - kérdezte Ed miközben egy kart dedikált. -Ahogy láttam John próbált visszarázódni a 'szereppébe', de nem igazán sikerült Neki..
Majd körülbelül 5 perc lökdösődés után sikerült Ed kezét megfognom, mikor John egy popsifogós képet csinált az egyik csajjal. -.-"
-Na végre! Ed! - markoltam meg a csuklóját.
Nagyot nézett, majd kettőt pislogott, és elkerekedett a szeme..
-Gábi! Te? Itt?
-Igen.. Mert hol lennék?
-Hát... öhm. Valdd be - vágott bele a saját mondandójába. - Lehet, hogy egy melegebb éghajlatra kívántvolna?
-Mit? - néztem Rá.
-Hogy autogramot jöttél kérni. - vigyorodott el.
-Csak is. - nevettem.
Körülbelül eddig volt minden szép és jó..
Mikor sikerült volna John-hoz lépnem, egy nálam másfél fejjel magasabb csaj arréb lökött, hogy majdnem a földön landoltam.. Úgymond ez még nem is lett volna nagy baj.. De, ami ezek után történt..
John látta, hogy ott vagyok, és látszott rajta, hogy tetszik Neki ahogyan a csajra néztem. Ez az úgynevezett: mindjárt kinyírlak nézés..
Jöttek a képek... Legalább 20 képet csinálhattak, míg nem eljutottak a Gangsta-spózból a mindjárt smárolósig..
Mikor közelebb mentem volna, valaki megragadott hátulról.. Pontosabban Viki volt az.
-Hát itt vagy! - kiabálta
-Mi? - A fülemhez hajolt, majd megint elkiabálta magát:
-MEGVAGY!
-MEG! MEG! Eddig is te voltál elveszve! - mondtam a füléhez hajolva.
-Na beszéltél már Johnnal?
-Nem! Látod azt a nagy állatot? - mutattam a csajra.
-Nehéz nem észrevenni. - nevetett
- Na, az az előbb majd nem fellökött, hogy ő mehessen oda John-hoz..
-Gábriella! - Hagytad magad? RÁD SEM ISMEREK! - kiabálta.
-Én sem magamra! - mondtam, majd megfogtam Viki kezét és John-ék mellé túródtam. Már nem érdekelt semmi, se senki. Egyedül Johnnal akartam beszélni! Pont akkor sikerült odaállnunk, amikor az a debella állat megmarkolta John férfiasságát, mire Ő elpirult, és finoman arréb tolta a lányt.
Hát Nekem sem kellett több.. Fogtam magam és egyenesen lekaptam John-t.. - Most már tudom, hogy nem kellett volna az úgy nevezett közönség előtt.. Késő bánat..-
A boldog, lelkes tömeg átment dühösbe. Nagyon rémisztő, amikor legalább 100 tinilány meg akar fojtani, mert a szerelmét lekapod előttük..
John először nagyot nézett, majd megfogta a kezem és a hátamögé húzott. Épp időben, mielőtt nekem estek volna.. - Mivel nem tudtam mit csinálni, futásnak indultam, ami kár volt, mivel a tömeg fele utánam eredt,  majd sarokba szorítottak..
És....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése