2011. november 28., hétfő

Vége!


Ugyan is ..
Viki meglátott egy újságot az újságos polcon, amin ez a szembetűnő cím volt látható:
A JEDWARD DUÓ MEGINT SZINGLI? VAGY MÉGSEM?!
Amíg édesség után néztem,és azon tanakodtam mit kellene venni,addig Viki megnézte a cikket..
Teljesen lefagyhatott, mert 3 perccel később is, amikor visszamentem hozzá 2 csomag chipssel, 4 doboz energiaitallal, és egy nagy üveg nutellával, még az újságot szorongatta..
-Még mindig itt vagy? - kérdeztem jókedvűen.
-Ömm.. Igen - mondta zavartan és gyors a háta mögé tette az újságot,és megpróbálta eltakarni az állványt, de sikertelenül..
-Mi az? Mit rejtegetsz? - kérdeztem kíváncsiskodva.
-Semmi fontosat. - mondta zavartan.
-Persze.. Akkor, miért nem engedsz az újságos állványhoz?
-Mert, most nézelődök, Te pedig bekavarnál itt nekem..
-Hülyébb kifogásod nincsen? - kérdeztem flegmán.
-Szerintem ezt nem akarod látni! - mondta..
-Mit? - kérdeztem meglepődve..
-Hát ezt! - Nyelt egy nagyot, és a kezembe nyomta az újságot..
Nem gondoltam semmi rosszra, hisz azt hittem, hogy a fiúk végleg felvállaltak, Minket.. Legnagyobb meglepetésemre nem így volt..  Széthajtottam az újságot, és az ütőér is megállt bennem, mert egy kép nézett vissza rám, amin 2 ismeretlen csajjal enyelegtek.
-Gábi! Szerintem jobb lesz, ha most hazamegyünk,és ezt a szennylapot pedig visszateszed! - mondta Viki.
-Dehogy is! Ezt számon kérem Johntól!..
-Nyugalom! - próbált csitítani Viki..
-Hogy mondhatsz ilyet, hogy nyugalom?! NEM LÁTTOD MI ÁLL EBBEN A NYŰVES CIKKBEN! -kiáltottam szegényre..
A kisbolt tőlem zengett..
-Jesszus! Csak nyugtatni próbáltalak, te meg így rám förmedsz?! - akadt ki rám Viki..
- Na jó.. Tudod mit? Fizessük ki a dolgokat,és utána menjünk haza.. Hátha a fiúk is otthon lesznek,és akkor tisztázhatjuk ezt az egészet..
-Jó ötlet! - mondta Viki, kicsit sértődötten..
-Ez lenne az egészséges kaja, amiért elindultunk? - nézett a kosárba.
-Hisz ismersz..
-Igen Gábi, ismerlek. Nem is te lennél, ha..
-Jó, oké, értem a célzást, de ha sietősebbre fognánk a formát, azt megköszönném!
Szerencsére nem állt senki a pénztárnál, így 10 perc alatt végeztünkés, és 10 perccel később már otthon voltunk..
Megfogtam az újságot, amit begyűrtünk a bevásárló táska legaljára és falni kezdtem a cikket.. Legjobban a kép zavart, mert John egy  Hosszú, barna hajú, modellalkatú, olyan mindent megkapok,mert a szüleim pénzesek csajjal pózolt.. Ed pedig egy hasonló kinézető csajjal,de Ő valahogy nem irritált annyira, mint, ahogy az a másik kis fruska John mellet..
Egy óra múlva hazajöttek a fiúk..
John odajött hozzám és egy csókot adott, amit utána egy pofonnal viszonoztam..
-Ez meg mi?! - kiabáltam, és elédobtam az újságot..
-Egy újság. - mondta cinikusan.
 A hangzavarra Ed is figyelmes lett, aki amikor megjöttek bement a szobájába pihenni..
-Na ne mondd, erre én is rájöttem.. De ki ez?! Böktem rá a képre..- emeltem a kezem, hogy adok Neki még egy pofont, de ügyesebb volt és megragadta a kezem..
Viki észrevette mi folyik a nappaliba, és a segítségemre sietett.
-Engedj el! - kiabáltam.. Már a sírás kerülgetett..
-John engedd már el! - szólt Rá Viki is..
Ed kijött a szobájából erre a hangzavarra..
-Jézus! Hát itt meg mi történt?!
Sikerült kirántanom a kezem John szorításából,és Edhez dobtam az újságot..
-John! Te még nem mondtad el? - vonta kérdőre Ed..
-Ugyan, hogy mondtam volna el? - válaszolta idegesen..
-Mit kellen elmondani? Miről maradtam le, ha megtudhatom?
-Gábi, arról, hogy.. - kezdett bele Ed, de John félbeszkította..
-Vége! - mondta ridegen..
-Tessék? - kérdeztem vissza.. És a sírás is elkapott, és persze a hiszti is..
-Szóval csak arra voltam Neked jó, hogy megfektess?!
-Ne dramatizáld túl! Te is élvezted! - kaptam a választ..
-Nem zavar, hogy felcsnáltál?! És, hogy miattad minden jövőbeli tervem dugába dőlt?! - KIABÁLTAM RÁ.
Nem válaszolt, csak vállat vont.
-Miért? - tettem fel a kérdést szemeimet törölgettem.
-Bree. - jött egy rövidke válasz..
-Szóval amiatt a csitri miatt van mind ez? - kérdeztem.
Ismét nem válaszolt..
- Tudod mit ne válaszolj! Jól jegyezd meg John Grimes! Soha többet nem fogsz hallani se Elisonról, sem Rólam. Ha neked ez kell!

Fogtam magam majd elviharzottam.. Nem törődtem semmivel és senkivel.. Csak sétáltam London utcáin összetörve.. Leültem egy padra, és csak sírtam .. Körülbelül fél óra önsajnálat után, összeszedtem magam és megpróbáltam megoldani a problémámat.. Öngyilkosságot kíséreltem meg, de sikertelenül, mert megmentettek.
Mivel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése