2011. október 17., hétfő

Irány Pest!


Viki írt egy SMS-t, hogy nem találja a pesti lakás kulcsait..
Megnéztem, még vagy kétszer az SMS-t, hogy biztos jól látom, hogy pesti lakás..
Igen.. Jól láttam.
Minek az neked? - küldtem válaszként.
Szerinted???! - Viki pedig ezt válaszolta..
Pontosan úgy sem tudtam volna leírni..  Ezért fel akartam hívni.. De.. merülőben voltam, és foggalmam siem volt, hogy hol a  van töltőm..
Ezért vettem a bátorságot.. kiosontam a nappaliba, ahol John hagyta a ruháit, és a nadrágja zsebéből előtúrtam a telefonját..
Bepötyögtem VIki számát és felhívtam.
Kevin vette fel a telefont..
Azzal, hogy:
Heey John! Na?! Mebeszéltétek már? - kérdezte.
Ehm..
Hello Kevin! Gábi vagyok, John telefonjáról.. Nem! .. Közel sem beszéltünk meg semmit..
De te erről honnan tudsz?! - kérdeztem.
Ez nem telefon téma..- mondta és átadta a telefont Vikinek.
Na?! Mi van veletek?! - kérdezte izgatottan.. De mielőtt válaszolhattam volna csak egy lecseszést kaptam, mert Kevin arckifejezése választ adhatot Viknek a dolgok állásáról.
Viki! Én is örülök Neked!  - mondtam flegmán..
De most nem ezért hívtalak hanem, hogy elmagyarázzam, hogy hova tettem a kulcsot.
Menj a lépcsőfordulóhoz.. Ott a második lépcsőfoknál a szőnyegféleséget húzdd el!..
Ott lesz!. - mondtam..
Várj! Viki! - De erre nem jött már válasz.. Többször is megpróbáltam felhívni .. de kinyomta vagy foglaltat jelzett..
Mivel nem akartam zajoskodni, hogy John tudjon aludni, ezért a telefonjába kezdtem "játszani"
Persze..
Nekem is sikerült megtalálni az SMS-eket, amik rólam szólnak.. és olyan üzeneteit, amit Amynek küldött.. és még hasonló dolgokat..
Visszaosontam a nappaliba a cuccaihoz, hogy visszategyem..
Végül is, majd nem sikerült észrevétleül megcsinálnom..
Csak annyi volt a bökkenő, hogy John már fent volt.. és amikor  felálltam, hogy bemegyek a szobába hogy ne zajongjak..
Akkor ..Megszólított..
Jééézuusom! - kiáltottam fel.
Mi az? Rossz a lelkiismereted? - kérdezte..és nevetni kezdett..
Hahaha! - Tudod kit ijeszgess! Szépen beosonok ide..hogy ne keltselek fel.. erre meg nem köszönnél, hogy jóreggelt, hanem csak "felkiáltasz"...
Erre ne mondott semmit, csak kuncogott..
Nem tudtam mit csináljak.. Lett volna ötletem.. :$ De ahhoz Ő is kellett volna :)
Szóval a hálószobámba vettem az irányt..
Te? Mire készülsz? -kérdezte.
Semmit sem tudok csinálni.. és semmihez kedvem.. szóval visszafekszem.  - mondtam..
Nem tudsz mit csinálni? Ezt nem értem. - Mondta..
Hát.. nem igazán.. és bementem..
John előkapta a telefonját Megnézni, hogy mit csináltam.. Én hülye elfelejtettem kitöröltni a hívásokat..
Ez idő alatt jött egy SMS Lillytől..
Hallom nem alakulnak a dolgok! Majd teszünk róla, hogy változzanak!..
Szedj össze néhány fontos cuccot! Szólj Johnnak! És fél óra múlva legyetek kész, mert..
Ez állt az SMS-ben..
Jooohn! kiáltottam..
Berohant, mint akit puskából lőttek volna ki. :)
Nézd! Mutattam az SMS-t..
Oké!.. mondta, de mielőtt kiment volna kivette a telefont a kezemből..
Hééé! Add vissza! -mondtam neki.
Majd ha én is megnéztem a dolgaidat.. - mondta és belemélyült a telefonomba..
Megpróbáltam elvenni tőle, de nem jött össze, és az a fél óra.. ami alatt el kellett volna készülnünk, az alatt vitázni kezdtünk, mert John megnézte az SMS-eimet.. és látta, hogy miket beszéltem Zekevel.
Még jó, hogy jöttek, mert nagyon elmérgesedett a helyzet..
Lilly és Ed voltak.. Az ajtóban álltak és nézték, hogy mi még nem vagyunk kész.. és hallgatták, hogy veszekszünk..
Elééég! Nem ezért hagytunk itt titeket! - kiabált ránk Lilly.
Kaptok 10 percet elkészülni! - mondta Ed..
Elkészültem. - jelentettem ki..
Majd beszélünk még.. Mondta Lilly Ednek ..
Ezután kézen fogott, és kirángatott a lakásból..
A ház előtt várakozott 2 besötítített Jep..
Az egyikbe beültünk, és a reptér fele vettük az irányt..
Na! Mi volt?! Mesélj! - mondta izgatottan..
Tudod Lilly.. Ez semmire sem volt jó, mert...
És elmondtam neki, hogy átnéztem a telefonját, és azt hittem sikerül visszatenem, hogy nem jön rá.. De nem.. És később Ő is elvette az enyémet.. És kiakadt az SMS-eken.. és vitába torkolott az egész..
Lilly én ezt nem bírom tovább! -és zokogni kezdtem.
Nyugodj meg minden rendbe jön! Próbált ezzel megnyugtatni. :)
Felértünk a reptérre..
Pestre megyünk? - kérdeztem Lillyt
Csak bólogatott..
Igaz.. Nem értettem, hogy miért, de örültem neki, mert a levegőváltozás jót tesz majd..
Felszáltunk a gépre és elaludtam.
Pár óra múlva leszálltunk.. Minden békés volt..
Ami az elkövetkező napokban történtek.. azokról közel sem mondható el ugyan ez, mert..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése