A kávéházban..

Ugyan is...
Elmentünk a Karma kávéházba. Egész jó hely. Beültünk egy félköríves páholyba, ahonnan jól lehet látni az embereket, de belátni a "heyünkre" már nem lehet. Ezt ki is használtuk,és jót röhögtünk.
Kihozták a rendelésünket.
Evi és Ed Latte Macchiato (fehér csoki, karamell, mogyoró, amaretto) kértek.
John és Én pedig Bailey's kávét, és egy-egy Colát.
Evi gyere már! - mondtam Neki.
Hova? - kédezte.
Szerinted egy kávézóban hova lehet még menni?!
Öööö. - őzött ott.. :D
Az illemhelyre gondoltam. és vágtam egy fejet. -.-"
Ja! Értem már! :D - vigyorgott Lilly
Vettem észre. - kacsintottam.
Fiúk. Légyszíves addig Ne! Ismétlem Ne! csináljatok felfordulást! Nem otthon vagyunk! - kacsintottam Johnra.
Haha! Nagyon vicces . mondták egyszerre.
Lillyevel kiemntem a mosdóba.
Visszafele menet egy ismerős lettem figyelmes 4 asztallal arréb, ahol mi ültünk..
Lilly! Lilly! Nézd! Az ott Evi?! - kérdeztem.
Nem tudom.. Várj! Igen!. Ő az.
De ki az ott vele?!.. -k érdezte Lilly.
Nem tudom. O.o - mondtam.
Tudod mit?! Lilly, te menj vissza a fiúkhoz. Nézd meg, hogy minden rendben van-e .Ismered őket.. Tőlük bármi kitelik :D Én pedig beszélek Evivel.
Oké?
Oké!
Lilly visszament a helyünkre, Én pedig odasétáltam Eviék asztalához..
Evelin?! - kérdeztem.
Hátrafordult. Rám nézett..Vágott egy pofátés visszafordult a személyhez, aki nagyon ismerős volt.. Nem csoda, hisz felismertem..
Mike?! - kérdeztem meglepve.
Nem válaszolt, csak felállt és elment..
Evelin! - kiáltottam rá..
Nem nagyon érdekelt, hogy nyilvános helyen vagyunk.
Ugye, ez nem az, amire gondolok?
Cöh! Mi közöd van hozzá?!
De, ha már ennyire tudni akarod.. Igen, Én küldtem a gyámügyiseket, és Lillyt elviszik, és Ed az enyém lesz! Minden megint olyan lesz mint régen.. Amúgy is, Mike jó barátom, és, mint látod, ezt ki is használom. - kacsintott rám.
Evelin?! Hallod magad?! és adtam neki egy pofont..
Ezt hogy merészelted kiabált rám. Lendítettem a kezem, hogy adok neki egy második pofont is.. De megelőzött és egymásnak estünk.
Percekkel később Ednek és Johnnak sikerült minket szétszedni.. A kávézó vendégei, mint körénk gyűltek. Lilly kirohant a kávézóból.. Hívott egy taxit, és elment.
Mire a fiúk szétszedtek minket odajött egy biztonsági őr, és kidobott minket..
Ez meg mi volt?! - kérdezte meghökkenve John..
Evelin.. Evelin szólt a gyámügyisknek, miatta van ez az egész felfordulás..
Hogy mi?! - Ez igaz Evi?! - kérdezte Ed..
Evi nem szólalt meg.. Sírást szimulált. -.-"
Nem, nem..!! Én soha nem tennék ilyet. Vagy ilyennek ismertél volna meg? - kérdezte, sírás közben..
Ezt tudni kell Eviről, hogy Ő színészképzőbe járt, mert szeretett volna színész lenni, és mivel tehetsége is van a színjátszáshoz, így mindig Ő kapta meg a szerepeket a sulis darabokban. A tanárok szavaival élve: az angyali mosolya miatt...
Ne színészkedj! - kiabáltam rá.
Nem válaszolt..
Evelin!! Hallasz!?
Ne! Gábi! Ne tégy olyat, amit megbánhatnál, hisz csak az unokahúgod. Próbálj meg az életben egyszer higgadtan cselekedni! - mondta John.
Rendben! Te mondtad! Ezt nem bánom meg..Ökölbe szorítottam a kezem, és elindultam Eviék felé.. Mert Ed odament hozzá és vigasztalni kezdte..
Szerencse, hogy John a hátam mögött állt, és lefogott..
Nem így értettem! - mondta egy kicsit mérgesen..
Ne Evi! Ne sírj! Minden megbeszélünk! - vigasztalta Ed.
Nem igaz, hogy nem látod, hogy színészkedik?! - förmedtem Edre..
Gábi! Nyugalom! - mondta John, és magához húzott..
Ezt a nyogudt pillanatott megzavarta az, hogy észbe kaptam, hogy Lilly elment, és mert üzenetet küldött..
"Nem akarok a terhetekre lenni! Igazad volt! Mindent csak tönkre teszek.. Nem vagyok jó barátnő sem. Szégyellem magam! Kérlek mondd meg Evinek, hogy nagyon sajnálom és bocsásson meg! Ednek pedig csak azt üzenem: "Köszönök minden együtt töltött csodás percet! Soha nem fogom elfelejteni! Örökké szeretni fogom!" Többé ne keressetek! Nem akarok még több dolgot tönkre tenni! Mindent nagyon sajnálok!"
Lilly.
Az SMS elolvasása után, nem mondanám, hogy jó hangulatban telt a nap további része.. Sőt.. a napnak ezzel koránt sem volt vége, mert...