Otthon..

Nem éppen az fogadott, amire vártam.. Igazából semmire sem számítottam.. De, amik történtek...
Amikor beléptünk az ajtón egy csomó ruha volt szanaszéjjel hajigálva.. És az egyik szobából különböző hangok hallatszottak ki.. Hát elég kínos.. Értitek..
Bocsi a nagy kupiért! - mondtam Kendrának.
Áh! Semmi gond. Az én lakásom is   hasonlóan szokott kinézni. - mondta.
Na, de jó. EZ azt jelenti, hogy olyan a lakásom, mint egy nem is tudom mi.. -.-"
Megjöttem! - kiabáltam.
Hát válasz az nem jött.. De John kirohant a fürdőszobából egy szál törölközőben, ami a férfiasságát takarta..Azaz nem sokáig.. Mert ahogy megállt a nappali özepén leesett róla..
Jézusom! John kapj már fel valamit! Vendégünk van! - kiabáltam.
Kendra nem szólt semmit csak elvörösödött az arca.. :$
Istenem ez .. ez.. ahh! Bocsi, hogy ezt látnod kellett. - mondtam.. de nem mertem a szemébe nézni.
Válaszként egy akkora ölelést kaptam, hogy majd nem megfulladtam.
Ennyi? - kérdeztem meglepődve.
Édes Istenem! Neked John a barátod? Jézusom! Itt vagyok Jedwardék házában! és Istenem! John Grimes barátnőjével.. Akkor neked.. a gyeked apja.. John? - kérdezte nagyra nyílt szemekkel.
Wow!.. Neked aztán gyorsan összeállt a kép. - kacsintottam Kendrára.
Hozzak valamit inni? - kérdeztem tőle.
Igen! Egy tequila jól esne. - mondta.
Tessék?! - kérdeztem meglepődve.
Ja! Nem úgy gondoltad? - kérdezte zavarában.
Hát.. Igen.. Nem igazán piára gondoltam. Hanem narancslére, vagy Colára..
Akkor egy pohár cola jól esne. - mondta.
Oké. - mosolyogtam.
De majd egyszer nyugodtan kirúghatunk a hámból. - kacsintottam rá.
A hangok a szobából nem igazán csendesedtek el.. Inkább hangosabbak lettek..
Ha nem bánod, most utána járok a dolgoknnak, és beszélek Johnnal. És ott hagytam a nappaliban Kendrát, aki szerintem még mindig "sokk" hatása altt állt.
Bementem a szobánka, ahol John egy szál boxerban ült.. És nagyon dühösnek látszott..Én pedig nem bírtam ki nevetés nélkül.. szóval, amikor leültemm mellé az ágyra elkapott a röhögő  görcs..
Ez egyáltalán nem vicces! - mondta mérgesen.
Ha belegondolsz.. De az! - mondtam és folytattam a nevetésrt.
Erre nem mondott semmit.. Csak ledöntött az ágyra. :$
Ez is vicces? - kérdezte, és megcsókolt..
Olyan nehéz volt ellökni magamtól.. de muszáj, hisz ha az embernek van egy vendége.. Nem hagyja csak magára, mert épp egy kellemes északát kíván eltölteni a partnerével.. Szóval Nagy nehezen, de sikerült le lökni magamról Johnt.
Ezt most nem szabad! Majd máskor kacsintottam rá:$
Nem mondott semmit csak magához húzott és megölelt. .$
Amúgy, ha felöltöznél, és kijönnél hozzánk azt megköszönném! - súgtam oda Neki.
Egy kicsit eeltolt magától, és rám meresztette óriási zöld szemeit.
Ezt remélem csak viccnek szántad. - mondta.
Hát, nem épp! De ha ettől jobb, akkor rajongótok.. és érted jobban rajong. Szóval 10 perc múlva szeretném, ha kint ülnél a kedves öcséddel együtt.b  - kacsintottam Johnra és visszzamentem Kendrához, aki nem egyedül volt.
Evi ott ült vele..
Hát.. Először megszólalni sem tudtam.. Csak egy erőltetett mosolyt erőltettem az arcomra.
Evelin?! Hát Neked nem Eddel kéne BENT lenned a szobátokban? - mondtam fintorogva.
Édes, drága unokanővérem Gábi! -mindta önelégülét arccal. Nem, majd később visszamegyek. - mondta..
Hát kínos csend következett be.. Egy kicsit feszült volt a hangulat. Ezt a csodálatos hangulatot sikerült a fiúknak megtörni a szokásos hülyülésükkel. :D
Ed! - súgtam oda Neki, addig míg Evi endrával és Johnnal volt elfoglalva..
Ezt, azéret nem vártam Tőled.. Ahogy Lilly elmegy, Te azonnal ágyba bújsz Evivel..
Meg kell értened! - mondta.
Már bocs! De ezen nagyon nem lehet, mit megérteni.. és vágtam rá egy pofát.
Mielőtt bármit is mondhatott volna megszólalt mindkettőjük telefonja egyszerre..