Az óvatlanság..

Nem engem talált ott, hanem Kevint!
Annyira meglepődött.. Szóhoz sem jutott hirtelen..
Háá..Hát Te mit keresel itt?! Nem Emmával kéne lenned?
Nem.. Nem kéne.talán.. Zavarok?Azt akarod, hogy elmenjek?
Nem! Nem! Dehogy is! - Mondta Viki.
És.. és..
Elcsattant egy csók:$
Nem ezt nem szabad! próbált ellenállni Kevinnek.. de nem tudott..Szóval heves csók csatába kezdtek :$
Végül minden erejét összeszedte és ellökte magától..
Kevin neked itt van az unokatestvéred vagy tudom is én, hogy kicsodád..
Vele kéne foglalkoznod! És nem velem.. - mondta Viki, majd összekuporodott..
Kevin odament hozzá megölelte.. és elmondta neki az igazságot..
Figyelj Viki!
Emmához az ég világon semmi közünk sincsen! Nem az unokatestvérünk, és nem is a barátnőm! Régebben.. Körülbelül 2 éve megpróbáltuk.. De nem jött össze. De azóta is, jó barátok vagyunk!
Viki nem szólt semmit..
Kevin felállt.. de mielőtt kimehetett volna
Viki felpattant! Felkiáltott! És Kevin nyakába ugrott:$
Folytatták a csókolózást! :))
Már egy órája bent voltak..
Nem tudtuk mi lehet velük. Ráadásul kíváncsak voltunk .. xđ Ezért, mint a kommandósok kémkedni kezdtünk.. De sikertelenül.. Mert semmit sem sikerült látnunk..
Későre járt az idő.. Emma elköszönt..
Ed és Evi lepihentek.. Később pedig nyögésekre lettünk figyelmesek a másik szobából..
Viki és Kevin voltak..:$ Most miért ne? Hisz ezek szerint újra együtt vannak! És megérdemlik egymást!
John rámkacsintott.. és és.. majd felfalt a szemével.. és nem bírtunk ellenállni egymásnak.. szóval..
Lefeküdtünk :$$
Minden csodás volt.. teljesen addig, amíg ki nem szakad az óvszer, amit nem vettünk észre..
Minden jó volt.. Semmi sem történt.
Mind a hatan békésen megvoltunk..
Hétfőn reggelihez készülődtünk..
A rántotta illata megcsapott.. Émelyegni kezdtem.. Nem tudtam, hogy miért..
Amikor belekezdtünk az evésbe a második falat már nem ment le a torkomon..
Ki kellett rohannom az illem helységbe, mert rosszul lettem..
Nem gyanakodtunk semmire...
Az egész napom ezzel ment el...
Evi és Viki ápoltak.. A fiúk elmentek interjúkra..
Végül a lányokkal azt beszéltük meg, ha holnapra sem múlnak el a rosszul létek.. akkor elmegyünk orvoshoz..
Így is lett...
Másnap reggel felkeltünk.. Elkészültünk a lányokkal.. és elmentünk egy kórházba..
Ott kivizsgáltak...
Amikor meghallottam, hogy mi van velem elájultam..
Közölték velem, hogy terhes vagyok...
A hazafele csendben telt.. Senki sem szólt semmit..
Mire hazaértünk a fiúk már otthon voltak..
Behívtam Johnt a szobánkba.. a karjaiba borultam és zokogni kezdtem..
Ő nem értett semmit..
A kezébe nyomtam a leleteimet, hogy tudassam vele mi történt...