Elbeszélgetés..

Édesapám teljesen kiakadt.. Kikelt magából.. Ilyennek, még életemben nem láttam..
Örjöngött, mint egy sakáll..
Apa! Kérlek! Csillapodj! - szóltam Neki, akkor rám emelte a kezét, ilyet még sosem tett..
Féltem, hogy most megüt. (soha nem ütött meg)..
Majd leeresztette a kezét, leült a fotelbe és elsírta magát..
A kérésemre mindenki kiment a nappaliból, csak apa és Én maradtunk bent..
A többiek Evi szobájából lesték az eseményeket..
Apa! Én.. Én.. - kezdtem volna bele, ha nem vág a szavamba..
Mit Te?! Ez most mire jó? 17 évesen itt vagy Londonban, és gyereket vársz.. Nem mész tovább tanulni, egy senki leszel.. Semmire sem fogod vinni..
Óriásit csalódtam benned Gábi!
Ahogy kimondta, ezt a mondatot kicsordult a könnyem, mert apa eddigi életemben mindig mindenben támogatott, még amit anya ellenzett, azokban a dolgokban is mellettem állt..
Végül is érthető..de, akkor is szörnyű volt, hogy ezt mind a fejemhez vágta..
Leültem a másik fotelba.. Sírni kezdtem.. Nem bírtam tovább..
Apa összeszedte magát.. Odalépett hozzám megtörölte az arcom és megölelt..
Annyira megnyugodtam..Éreztem az apai szeretetét.. Annyira hiányzott már ..
Ezt a többiek is látták Evi szobájából, és kimerészkedtek..kivéve Johnt, mert a szobába Edward azzal ijeszgette, ha az én beszélgetésem lezajlik apával, utánna Ő jön..
Viki megnyugtatta, hogy semmi baj nem lesz. Szóval John is kijött. :)
A hütő üres volt.. És semmi sem volt otthon, amit éppen megkívántam..
Szóval elmentem készülődni, hogy elmenjünk egy étterembe...
Addig Apa félrehívta Johnt..
Viki bekopogtatott a fürdőszobába, hogy siessek, mert nem tudja, hogy Apa meg John mit beszélnek.. de ezt nem hallottam,mert a zuhany alatt voltam.
Anya és Ed a szoba túloldalából szemlélték az eseményeket..
20 perc után kész lettem. Mire kimentem a nappaliba.. Nem hittem a szememnek John és Apa...
Magamhoz húztam Vikit..
Miért nem szóltál?! - kértem számon..
Szóltam.. Többször is.. De nem válaszoltál..
Úristen! Most miről beszélhetnek?! - kérdeztem kétségbe esve..
Van egy tippem.. - mondta Viki.
És mi?!
Rólad..
Ezt gondoltam.. De, épp ez az! Ez ijesztő..
Nyeltem egy nagyot.. És odamentem hozzájuk..
Apa elismerően rám nézett..
ÁÁÁÁÁÁ- kiáltottam magamban! :)
Jól választottál kislányom! Igazán becsületes barátod van, és őszintén szeret! Ez a legfontosabb! :)
El sem tudjátok képzelni, hogy mekkora kő esett le a szívemről..
Ami viszont ez után következett...