2011. szeptember 23., péntek

Egy kis.. kis..


Amikor John telefonja megszólalt.. Felriadtunk.. Azza én nem mert már félig meddig ébren voltam.. de őt felkeltette a csörgés.. Egy magán telefonszám volt az.. MÁR MEGINT!.. Aggódtam.. Iilyen nincs.. csak egy nap telik el békésen, és a következő nap már a problémak..
Végigcsörgött.. bekapcsolt a hangpósta..
Sziasztok szörnyecskék! Itt Louis! Egyeztetnünk kéne.. Mindenről! ami az elmúlt hónapokban történt! És az ír sajtó is.. Amint lehet hívjatok vissza..
John kipattant az ágyból.. Felkapta a telefonját..és már hívta is Louist:D
Heey Louis:D! kiáltotta John a telefonba :D
Louish folytatta:
John lenne nektek egy kisebb nagyobb szereplésetek! Itt Londonban.. Szóval, ha hazautazhatnátok.. Az igazán előnyötökre válna!
John kiment a szobából és a konyhában folytatta a csevelyt.. Megpróbáltam hallgatózni.. De.. Semmit sem hallottatam:|
Ugyebár.. ott álltam az ajtóba, hát ha meghallok valamit, de semmit sem sikerült kíszűrni a beszélgetésükből.. és.. amilyen szerencsétlen vagyok, még az ajtót is rám csukta  John.. mert nem tudta, hogy ott állok..
ÁÁÁúúú!.Kiáltottam fel.. !..Ez nagyon fáj..
John csak nézett, hogy mi bajom van..
Hát az, hogy rám csuktad az aj.. őő.. semmi..
Szóval hallgatóztál..Először komoly arcot vágott.. de nem sokáig bírta és elnevette magát..
Neem.. Na jó.. Igen.. De semmit sem hallottam belőle..
Ez jár annak aki kíváncsi : D..majd megpuszilt:$
Nem sokkal később többiek is felkeltek.. Nem volt kedvünk reggelit csinálni.. Így elmentünk egy közeli McDonalds-ba..
Viki és Én mentünk elől.. Evi kézenfogva Eddel.. John pedig Ed mellett.
Nem tudom  mi volt olyan érdekes.. de egész úton pusmogtak.. Már kezdett idegesíteni.. Úgy, hogy megjegyeztem egy pöppet hangosan, hogy társaságban nem illik súgdolozni..
De ez nem tartozik rád!- mondta Ed..
Lefagytam.. Most mivan?! Mi baja lett velem hirtelen? Nem értettem..
John egy szót sem szólt..
Eléggé megsértődtem.. A gyorsétteremben már csak a pultoshoz és Vikihez szóltam.. De amint megkaptam a menüm fogtam magam és elmentem egy parkba..
Odafutott egy kislány.. Nem ismertem..
Néni néni!- szólított meg
Már csak ez kellett gondoltam magamban.. Néni?! 17 évesen? akkor mi leszek 60 évesen?! hmm? Na mindegy..
Igen? Mi a baj kislány? Elvesztél? Elhagytatd az anyukád?
Nem.. Nem néni! Csak annyira szomorúnak tetszik kinézni.. És én meg olyan boldog  vagyok! Gondoltam adok a boldogságomból!;) mosolygott olyan aranyos kis csorbacsík volt..
Könnycsepp szökött ki a szemeből..Milyen kedves kislány:)
Köszönöm! és megöleltem.
Szia!
Csókolom néni.
Figyelj csak:) Nem kell "nénizned," csak 13 évvel lehetek idősebb nállad..
Rendben. Bólintott egyet és elköszöntünk Sziával mindketten..
Nem volt kedvem hazamenni, inkább elmentem a vároosban bolyngtam..
rengetegszer hívtak és küldtek SMS-t de nem vettem fel.. Ki kellett szellőztetnem az agyam..
Csak este mentem haza.. Amikor beléptem a házba..
John odarohant hozzám és magához szrított:$  Mindenki megörült nekem.. Majd jött a fejmosás..
Mit képzelsz magadról, hogy szó nélkül elmész?!- Vontak kérdőre..
Komlyan mondom, mintha 14 éves lennék, és nem mentem volna haza időben..
Miután vége lett a szidásomnak megpillantottam 4 bőröndöt a sarokban..
Ez? Miez?! Hmmm?! Most szerepcsere történt, és Én vontam kérdőre mindenkit.. Ed megint elővette a flegmatikus stílusát..
Nem mindegy az neked?! -kezdte..
Besokaltam.. És ..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése