2011. szeptember 17., szombat

Egy kis nyugalom;)


Reggel olyan7-8 óra fel John felkelt. Érdeklődött Edward és az én hogy létem felől. Nem kapott választ..
Egy óra múlva Viki, mit sem tudva a hajnalban történtekről, bejött Edhez látogatóba. John kint volt  a folyosón, meglátta és oda sietett hozzá.
Viki megkérdezte:
Hova lett Gábi? Nem szokott ilyet csinálni, hogy így eltűnik, és a kocsinkat sem találom sehol.
John felvilágosította Vikit a hajnalban történtekről..
Hogy mi?! Tessék? Karambólozott? És hogy van? És hol?
Igen, karambólozott hajnalban, mikor a kórházba jött vissza hozzám..Sajnos nem tudom, hogy-hogy vannak, mert amikor megláttam a hordágyon Gábit.. Teljesen kiborultam.. Benyugtatóztak és bent tartottak északára. a Történet ennyi.
Viki lement a recepcióhoz és követelte, hogy mondják meg neki mi van velünk.. A hölgy közölte vele, hogy felküldenek egy orvost, aki elmondja a dolgokat..
5 perc után az orvos felment.. John, Dr. Brain és én először Ed szobájába mentünk be. A doktor megnézte Ed leleteit és megnyugtatott minket, hogy pár napon belül teljesen felépül. Ez után Gábihoz átmentünk.. Neki nem volt ekkora szerencséje.. mert Gábinak az ütközéskor  súlyosan megsérült a jobb tüdeje, és 3 bordája szilánkosra tört..
Ezzel az orvos kiment..
John és Én csak bámultunk magunk elé.. El sem hittük, hogy mi történt.. Én szabadságot kértem, amit meg is kaptam.. John felhívta Liam-et a menedzserüket, hogy le kell mondaniuk a koncertjüket, ami mellesleg holnap lesz..
Minden időnket a korházban töltöttünk..
Ültem Ed ágyán.. Zokogtam.. egyszer csak megfogta a kezem .. Megprópálta megszórítani, de gyenge volt szegény..Beszélni szeretett volna, de nem hagytam! Shh! Nyugodj meg! John is itt van. Amíg felépülsz, itt leszünk. De most maradj és pihenj csak! SZERETLEK!-súgtam oda neki és egy puszit nyomtam az ajkaira.
Kimentem.
Elújságoltam Johnnak, hogy Ed felébredt :) Nagyon örült neki! De szóltam, hogy ne menjen be hozzá, mert most pihenésre van szüksége.Nem tetszett neki, de egyetértett velem. ;)
2 nappal később Edet kiengedték a kórházból. Sajnos Gábi, még mindig bent feküdt,  gépekre kötve.. John mindennap látogatta Gábit, Én pedig Edre vigyáztam otthon, nállunk.
Ed nem is tudta, hogy mi történt Gábival.. Én sem tudtam.. Nekem is csak John mesélte a kórházban..
Ednek csörgött a telefonja.. Felvette. John volt az. Mondta, hogy be kell mennünk, mert Gábi jobban van, és látni akar minket. Összeszedelőzködtünk és bementünk a kórházba..  Fel a 2. emeletre és ott jobbra a 4. ajtó. Ez volt Gábi szobájának útvonala.
Szegényt, olyan rossz volt látni.. Olyan gyenge volt.. Mindenhonnan csövek lógtak ki a testéből..
Bocsássatok meg Nekem!-kezdte..
Csak néztünk, hogy mi baja van. Miért kéne megbocsátanunk? Kérdezte John - meglepődve és kigúvadt szemekkel..
Mert mindenről én tehetek..
Ha nem vagyok lusta, akkor főzök és nem megyek le a közértbe.. Ott nem találkozom veletek.. Nem jön el Viki, megnézni merre vagyok.. Nem kezdünk el beszélgetni.. és nem..
Ezt most hagyd abba Gábi!- vágott a szavába John.
Nem a te hibád! Nem tehetsz semmiről! Nyugodj meg Gábi! Most rengeteg pihenésre van szükséged! Itt maradok veled!-mondta John.
Szépen javult Gábi állapota:) egy hét múlva már ki is engedték.
Végre hazamehetek! -kiáltottam fel! Annyira boldog vagyok! - John a karjaiban vitt ki a kórházból a kocsiukig, hogy ne erőltessem meg magam.. Annyira kedves és lovagias. aahhww*-* És megnyugtatott, hogy nem vagyok nehéz. Szóval nem kérdezgettem folyton tőle:D
Edward és Viki egy kis meglepetéssel vártak otthon:) Rendeztek egy partit a tiszteletemre. :)
ott voltak a szüleink, a barátaink és JEDWARDÉK..
Anyukám odajött körbe puszilt. Megnyugtattam, hogy teljesen jól vagyok nem történt semmi, azaz igen, de már jól vagyok:)
Ezután kicsit kínosnak éreztem a dolgokat, mert anya letámadta John-t, hogy mióta vagyunk együtt és ehhez hasonló kérdésekkel..
A szoba másik sarkából kémleltem az eseményeket . : D
John: Mindenképpen szeretném, ha komolyabbra fordulna a kapcsoatunk. Hasonló képpen történt ez Vikiékkel is: D
A buli este 10 fele véget ért. Hisz pihennem kelett..
Később John bejött a szobámba.. Nem tudta, hogy még fent vagyok.. Befeküdt mellém és simogatni kezdte a hátám, közbe beszélt hozzám, hogy mennyire szeret.:) Megfordultam , és megcsókoltam. Nem bírtam magam tovább türőztetni! A csókunkban minden benne volt! Nem kellettek szavak csak csókok..
Ed és Viki megbeszélték a dolgaikat és ők is csókolózásban törtek ki.. Bementek Viki szobájába, és elaludtak egymás karjaiban.
Az esténk békésen és romantikusan telt.:) (semmi komoly nem történt még;))
A reggelünk sajnos már nem zajlott ilyen békésen..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése