KIbékülés..És.. és..

Azaz emlegetett sikoly:D
Evi sikítozott örömében;)
Kinyitottam szemem.. Megpillantottam Johnt, aki az ágyamon ült.. Ed és Evi, akik félig velem, félig egymással voltak elfoglalva:) És ott volt Viki is. : )
Te élsz! El sem hisszük!:D
Mert?! miért mi történt?- kíváncsiskodtam:D
Arra még emlékszem, hogy melőttek, és rettentően fájt.. Utánna minden elfehéredett.. És ennyi..
Neked ennyi .. de nekünk nem!
Azzal átvette a szót Evi:D
Beértünk mindannyian a kórházba.. Téged bevittek a műtőbe.. John egész végig a váróban volt..
Vikit és Liamet ellátták..
Ed és Én feljöttünk.. John mindig csak ült és, olyan rémisztően üres volt a tekintete..
Kijött egy orvos, gondolom egy sebész.. Tiszta vér volt a köpenye.. Azt hittem, hogy Ő műtött téged..És odarohantunk hozzá, hogy Mi van veled..
Ő pedig azt a hírt közölte velünk, hogy meghaltál.. Összeestem, és sírni  kezdtem....  Utánna már mindannyian sírtunk..
És.. és.. Kitoltak a műtőből, de mi azt nem láttuk..csak azt hallottuk, hogy valaki felhörög, hogy John! John!
John odafutott..És meglátott Téged! Adott egy cuppanós puszit a homlokodra:$  Utánna behoztak a nővérek a szobába, ahol most is vagyunk..Megvárták még elaludtál.. Mi megvártuk még kijönnek, hogy tájékoztassanak az állapotod felől..közölték velünk, hogy stabil..így hazamentünk lepihenni.. Ránk fért.. 10 után keltünk.. azt hittük, hogy te már rég fent vagy.. de mikor beértünk láttuk, hogy még alszolsz.. de már nem tudtunk többet várni.. Szóval muszáj volt felkelteni! ;)
Húúhaa! Elég eseménydús esténk lehetett.. iccelődtem vele..-De nem nagyon tetszett a többieknek..
Megtennétek egy szivességet?- kérdeztem..
Persze! : D - vágták rá mindannyian egyszerre:D
Magamra hagynátok Vikivel? :))
Igen.. igen..- és mindenki kiment..
Viki leült az ágyam szélére.. Csenben voltunk.. Nem tudtam, hogy kezdjek bele a mondanivalómba.. Ez kölcsönös volt..
Összeszedtem a gondolataimat és.. Bocsánatot kértem..
Nagyon meglepődött ezen.. Hisz tegnap délután azzal leráztam "Tudod! Este mindent megbeszélünk!"
Így folytattam:
Viki! Ne haragudj rám! Ami Ed, Kevin és Közted van|volt..az nem tartozik rám.. Bocsánat, hogy bele akartam szólni az életedbe!.. És.. Nagyon szépen köszönöm a meglepetés bulit! Nagyon jó barátnőm vagy! És tudod.. hogy nem gondoltam komolyan a tegnap történteket..
Viki sírni kezdett.. Amikor megnyugodott.. beavatott a történtekbe..
Gábi! Nincs semmi gond, hisz John és Te.. És ezzel tönkretehettem volna a Ti kapcsolatotokat.. a történet röviden..: Eddel mindent megbeszéltünk tegnap ebédnél.. de Kevint nem tudom.. hogy hol, és merre van.. ezért is írtam a búcsúlevelemet..mert ez egy szánalmas cafkára vall, hogy ha az egyik testvér nem jött be.. akkor jön a másik..és ezt nem akartam.. De amikor elmentem..követni kezdett egy fekete Hammer.. Sietősre vettem a tempót.. de .. berángattak a kocsiba.. és valami injekciót beadztak..mert utánna elájultam..
és .. és már csak az maradt meg amikormeglőttek..Most meg itt vagyunk..
Viki! - kiáltottam fel, majd megöleltem és a meghatótságtól sírni kezdtem:)
Ez érthető, hisz oviskorunk óta ismerjük egymást.. Most vesztünk össze életünkbe 2.jára..
Még cseverésztünk.. Egyszer csak John ront be a szobába.. Mint , aki szellemet látott volna..
Megijedtünk!..
Evi és Ed is beérték Johnt..
John közölte a hírt... Liamről megállapították, hogy nem épp elméjű.. és ezt be is bizonyította.. Este megszökött..