2011. szeptember 29., csütörtök

A baba...


Kikapta a fülemből a füllhallgatót.. És .. mint a raktárban, mint már azt egyszer megtette.. Megütött.. Felrepedt a szám.. Kicsit vérzett is..
Te ribanc! Tönkre tetted az életem - ordította.
Nem mertem megszólalni sem.. Egyedül voltam.. Ráadásul Johnnak is van még fél órája.. Addig mi lesz itt velem?!
Hát semmi jó..
Naná! Miért is úsznám  meg a dolgokat ..
Liamet semmi sem tántríttotta meg.. lelökött a padról.. A földre estem de "szerencsére hátamra"
Ezután belém rugott kétszer.. Harmadjára már nem bírt, mert a bandája leállította..
Egy hét hónapos terhesnőt megvertek és ott hagytak.. Nem bírtam felállni.. Vért köhögtem..
Otthon semmit sem tudtak rólam.
Anya fellhívott.. Annyit tudtam kinyögni, hogy : Anya! Mentő.. Lamp Street..
Nem értette..
Még ébren lehettem, mikor láttam egy ecsetfejűt hozzám futni..
Ne Gábi! Ne ! ez nem lehet!- kiáltott fel John és mentőt hívott..
Haló! Kérem! Azonnal küldjenek egy rohammanetőt.. a barátnőm, aki 7 hónapos terhes, megverték.
Kérem siessenek!! a Lamp Streeten vagyunk a Nagy Parkban!
Még emlékeztem, hogy megérkezett a mentő.. és John fogta a kezem:$
Jó volt tudni, hogy velem van! :)
Minden .. Elsötétült.. Egy kórteremben ébredtem..
Anya ült az ágyam mellett..Könnyes volt a szeme..
Nem tudtam, hogy miért..
Mikor belekekezdett volna, a mondandójába.. Sírni kezdett..
Rettentően megijedtem..
Anya! Anya! Mi történt?! Szólalj meg!
Észhez kaptam.. és láttam, hogy mennyi kütyü rám van kötve.. és a pocakom..
Kislányom! -kezdett bele ..
Téged tegnap megvertek.. és.. és.. a kisbaba..
Mi van a babával?
Anya! Mondd el! Ne csináld ezt velem! Ugye.. ugye nem halt meg?! - csuklott el a hangom..
Nem! Nyugodj meg! De .. mikor tegnap behoztak.. megindult a szülés.. És a baba koraszülött lett..
Most inkubátorban van.. Nagyon kicsi.. hisz több 1 hónappal hamarabb született meg..
Felkeltem.. Nagyon nehézkesen ment  a műtét után..
Megkértem anyukámat, hogy kisérjen a kisbabámhoz..
El sem tudom mondani, hogy mit éreztem, amikor megláttam..Elöntöttek az érzelmek és sírni kezdtem.
Annyira édes volt..Olyan apró.. Olyan szép.. .
Visszamentünk a kórterembe.. John bent ült.. Visszafeküdtem, mert pihenésre volt szükségem..
Megkértem anyát, hogy menjen ki..
Ketten maradtunk a szobába..
Csak néztünk egymásra..

John!- mondtam..
Cssh! Gábi! Tudom, hogy a levelet nem gondoltad komolyan!
Szeretlek! :$
Istenem! Nem tudjátok elhinni, milyen jó volt ezt hallanni..:$
De ..
John!
A baba..
Nincs semmi baja! Jólvan! Igaz koraszülött.. De az orvosok megnyugtattak az állapotát illetően.:)
Nyugodj meg! És egy puszit nyomott az ajkaimra..
Mielőtt kiment volna.. Egy újságot hagyott bent a szobámba.. Amit csak másnap olvastam el..


És..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése